VONALKÓDOT A TERMÉKRE - 10 LÉPÉSBEN
A GS1 szabványok napjaink legfontosabb alkalmazási területe a vonalkódos azonosítás több mint 100 országban, a világ minden részén. Ez a tájékoztató az új vonalkód alkalmazók számára nyújt alapvető információkat a vonalkód alkalmazás elindításához.
Az angol változatot a GS1 Global Office oldalán érheti el.
Tíz lépés a vonalkód megvalósításához
1. lépés: Regisztráljunk GS1 Cégprefixet
2. lépés: Határozzuk meg az azonosító számokat
3. lépés: Válasszuk ki a vonalkód elkészítésének módját
4. lépés: Határozzuk meg az 'elsődleges' leolvasási környezetet
5. lépés: Válasszunk a vonalkód jelképek közül
6. lépés: Határozzuk meg a vonalkód méretét
7. lépés: Gondoljuk végig a vonalkód 'szöveges részét'
8. lépés: Határozzuk meg a vonalak (és közök) színét
9. lépés: Határozzuk meg a vonalkód elhelyezését
10. lépés: Ellenőriztessük vonalkódunkat
1. lépés: Regisztráljunk GS1 Cégprefixet
Az azonosító kulcs létrehozásának első lépése a jogi személyre utaló GS1 Cégprefix regisztrációja, amit a GS1 Magyarországnál végezhet el.
A GS1 Magyarország az eltérő igényeknek megfelelően különböző hosszúságú GS1 Cégprefixeket nyújt, amelyet a regisztráció során kitöltendő adatlap második oldalán található 1. pont alatt kell kiválasztani. Ennek érdekében már a regisztrációt megelőzően érdemes végiggondolni, hogy termékazonosítás esetén Ön hány féle terméket kíván majd vonalkóddal ellátni.
Minden olyan terméket ugyanis, amely a vásárló számára egy másik terméket jelent, vagy amit a kereskedő saját leltárában külön kíván nyilvántartani, külön-külön kell tudni azonosítani. Hasonlóan meg kell tudni különböztetni egymástól a terméket, valamint annak mindig azonos összetételű (homogén) magasabb szintű csomagolási egységét (pl.: az 1 darab pogácsát az egybecsomagolt és önállóan értékesített öt darab pogácsát tartalmazó kiszereléstől). Ez azt jelenti, hogy az azonosítás érdekében az eltérő termékekhez eltérő azonosító számot kell képezni. Azt, hogy mikor kell egy terméknek új azonosító számot adni, illetve mikor lehet a régit alkalmazni, a GTIN kiadás szabályai kiadvány tárgyalja részletesen.
A fentiek alapján már meg tudjuk határozni az azonosítani kívánt termékek féleségét (számát), és ez alapján az igénylendő GS1 Cégprefix típusát. Például, 100 féle kereskedelmi termék azonosítását egy 10 jegyű GS1 Cégprefixből képzett azonosító szám teszi majd lehetővé; vagy másként fogalmazva, a legkevesebb termék azonosítását biztosító GS1 Cégprefix a 10 jegyű GS1 Cégprefix, amely 100 kereskedelmi termék azonosítását lehetővé teszi. A 9 jegyű GS1 Cégprefix esetén már 1000 termékre növekszik az azonosítható termékek száma, és így tovább.
A GS1 Cégprefix regisztrációját követően Ön jogosulttá válik a GS1 Azonosító kulcsok képzésére. A leggyakrabban használt GS1 Azonosító kulcs a kereskedelmi termékek azonosítását biztosító GTIN szám (Globális kereskedelmi áru azonosító szám), valamint a jogi személyt azonosító GLN szám (Globális helyazonosító szám). A GS1 Cégprefix napjainkban több mint 1 millió gazdálkodó szervezetet azonosít világszerte, és egyedülálló módon ezt az ellátási lánc teljes hosszában biztosítja.
A zárt elosztási rendszerben, azaz csak a cégen belül, vagy két kereskedő között alkalmazható termékazonosító számok képzésével, valamint logisztikai egységei, egyedi valamint visszatérő tárgyai (visszatérő raklapok, hordó, tálcák), dokumentum típusai és a szolgáltatási kapcsolatai azonosítására szolgáló további GS1 Azonosító Kulcsok pontos felépítésével kapcsolatban bővebb információt a GS1 Magyarország Számbank Katalógusában találhat.
2. lépés: Határozzuk meg az azonosító számokat
Nézzük, hogyan kell a terméket azonosító GS1 Azonosító kulcsot jelentő számsort képezni!
A kereskedelmi termékek beazonosításához GTIN számot kell képezni. Az általában 13 számjegyből álló számsor képzéséhez vegye a GS1 Magyarország által kiállított Igazoláson feltüntetett GS1 Cégprefixet (az igénylésnek megfelelően 6-10 számjegy hosszúságban), és tegye mögé az Ön által a termékhez rendelt számokat (2-6 számjegy hosszúságban) úgy, hogy együttesen 12 számjegyet alkossanak. A kereskedelmi terméket azonosító GTIN utolsó számjegyét, azaz az ellenőrző számot minden esetben a vonalkódot képző szoftver fogja előállítani.
A kicsi termékeknél alkalmazott 8 számjegyű, valamint az általánostól eltérő 14 számjegyű azonosító számok képzési módját a GS1 Magyarország Számbank Katalógusa mutatja be részletesen.
Az így képzett azonosító számokat pontosan nyilván kell tartani (pl. egy Excel táblázatban) annak érdekében, hogy a termékhez tartozó információk mindig visszakereshetők legyenek. Az azonosító számok pontos kiosztásáról kereskedelmi partnereit még a kereskedelmi áru forgalomba hozatala előtt szükséges tájékoztatni, míg a GS1 Magyarországot erről nem kell értesíteni.
A regisztráció lezárásaként minden GS1 Rendszerhasználónak egy jelszó is kiadásra kerül, amely a GS1 Magyarország honlapján elérhető online szolgáltatások igénybevételét biztosítja.
A GTIN szám kiadás, valamint a termékváltozást követő számváltozás részletes szabályait a GTIN kiadás szabályai kiadvány mutatja be részletesen.
3. lépés: Válasszuk ki a vonalkód elkészítésének módját
Ha Önnek állandó adatai vannak, és nagymennyiségű címkét kell nyomtatnia, javasolt egy szolgáltató céget felkeresni, aki ezt elkészíti az Ön számára. Ha kisszámú címkéről van szó, vagy változó adatokat is tartalmaz a nyomtatandó címke, úgy célszerűbb egy vonalkódot képző szoftvert, valamint egy formakészítést nem igénylő nyomtatót, mint például egy lézer nyomtatót az irodába, vagy egy thermál nyomtatót a raktárba beszerezni.
Ugyanakkor tudni kell, hogy szabványnak megfelelő, jó minőségű vonalkód előállítása csak a szabványok megfelelő ismerete és alkalmazása, valamint kellő nyomtatási ismeret esetén biztosítható.
Amennyiben megbízható nyomdai- vagy eszközszolgáltatóra van szüksége, úgy a GS1 Magyarország által ismert szolgáltatók nevét és elérhetőségét kérésre megküldjük Önnek.
A további lépések átolvasását elsődlegesen a vonalkód jelképet saját maguk előállító GS1 Rendszerhasználók számára javasoljuk.
4. lépés: Határozzuk meg az 'elsődleges' leolvasási környezetet
Kereskedelmi termékeknél, nyitott rendszerű, azaz a GS1 Rendszer minden résztvevő által értelmezhető leolvasást feltételezve, alapvetően négy leolvasási környezetet határozunk meg:
1. Termékcsomagolás leolvasása kiskereskedelmi (pénztári) környezetben (POS-terminál),
2. Termékcsomagolás leolvasása általános (raktári), elosztásban,
3. Termékcsomagolás leolvasása kiskereskedelmi (pénztári- POS) és elosztási (raktári) környezetben,
4. Speciális leolvasási környezet, mint például orvosi eszköz jelölése.
A kereskedelmi termék leolvasási környezetének ismeretében tudjuk meghatározni a helyes technikai paramétereket. Így például, ha a termékcsomagolás kiskereskedelmi környezetben és általános elosztásban is leolvasásra kerül, úgy a kiskereskedelmi leolvashatóság érdekében az EAN/UPC vonalkód jelképeket kell alkalmaznunk, ugyanakkor nagyobb méretben kell elkészíteni a jelképet az elosztási lánc igényeinek megfelelően, és helyesen kell azt elhelyeznünk a csomagoláson az automatikus leolvasás követelményeinek teljesítése érdekében.
5. lépés: Válasszunk a vonalkód jelképek közül
A helyes vonalkód típus kiválasztása a vonalkód alkalmazásának kritikus eleme. Néhány fontos javaslat:
- Ha kereskedelmi áru esetében pénztári környezetben kíván vonalkódot leolvasni, úgy az EAN/UPC vonalkód jelképet kell alkalmazni.
- Ha változó információkkal látja el termékeit, úgymint gyártási tételszám, fogyaszthatósági határidő, vagy súly, úgy elsődlegesen a GS1-128 jelképet, vagy speciális területeken a GS1 Databar (korábban RSS) jelképrendszert, az Összetett jelképrendszert illetve az Adatmátrixot kell alkalmazni.
- Ha csak a szállított termék GTIN számát akarja kartonlemezre nyomtatni, az ITF-14 jelkép választása lehet a megfelelő.
A jelképválasztással kapcsolatban a további mérlegelendő tényezők tekintetében javasolt áttekinteni a GS1 Rendszer általános műszaki szabványleírását taglaló Általános GS1 Specifikációk 6.0 fejezetét, amelyet - bejelentkezést követően - honlapunk online felületén talál meg.
6. lépés: Határozzuk meg a vonalkód méretét
EAN/UPC szimbólumok
Az EAN/UPC szimbólumok eltérnek az ITF-14 és a GS1-128 szimbólumoktól, mert azok a kiskereskedelmi pénztárakban omni-direkcionális (többirányú) módon is olvashatók. Ez azt jelenti, hogy az EAN/UPC szimbólumok esetében állandó kapcsolat van a jelkép magassága és szélessége között. Ha az egyik dimenzió méretét módosítjuk, a másik arányos mértékben változik.
Ezen összefüggés miatt az EAN/UPC szimbólumok egy névleges magasság és szélesség értékkel vannak megadva. A megengedhető méret a névleges érték 80% és 200%-a közé esik. A jelkép kiterjedéseinek értékét az Általános GS1 Specifikációk 5.1.F.7 fejezete tartalmazza. Ezeket a méret értékeket a Nagyítási tényező vagy Modulméret (esetleg X-méret) függvényében határozzák meg. A minimális, névleges és maximális nagyítású EAN/UPC szimbólumok az alábbiakban láthatóak.
ITF-14 és GS1-128 szimbólumok
Nyomtatás- eljárási megfontolások
7. lépés: Gondoljuk végig a vonalkód 'szöveges részét'
EAN/UPC szimbólumok
ITF-14 és GS1-128 szimbólumok
8. lépés: Határozzuk meg a vonalak (és közök) színét
- GS1 vonalkód szimbólumok sötét színeket követelnek meg a vonalaknak (pl.: fekete, sötétkék, sötét barna vagy sötétzöld).
- A vonalakat következetesen mindig egyetlen színből nyomtassuk, és soha sem több szín egymásra nyomtatásával.
- GS1 vonalkód szimbólumok világos háttérszíneket követelnek meg a nyugalmi mezőknek és a közöknek (pl.: fehér).
- További világos háttérszínek lehetnek a 'pirosas' színek. Ha volt már valaha sötétkamrában vörös fényben, és megpróbált vörös írást olvasni, tudhatja, hogy az gyakorlatilag eltűnik. Ehhez hasonlatos színek a narancs, a rózsaszín, a barack sárga, és a világossárga. Ismert, hogy a legtöbb olvasó berendezés vörös fényt használ, így könnyen belátható, hogy miért alkalmazhatók ezen színek helyesen háttérszínnek, és kerülendők vonalaknak.
- Több esetben a háttérszín nem nyomtatott. Ebben az esetben a hordozó színére készül a nyomtatás. Ha a háttérszín a vonal alá van nyomtatva, abban az esetben a háttérszínt folytonos vonalú színként kell nyomtatni.
- A többrészes festékréteg esetén, a háttérszín fedőképességének növelése érdekében, valamennyit tömören kell nyomtatni.
- Amennyiben nem alkalmazunk háttérszínt (pl.: fóliáknál), vegyük figyelembe, hogy a termék színe szolgál majd háttérszínként, amelynek megfelelő konkrasztot kell biztosítania a vonal választott színével együtt.
9. lépés: Határozzuk meg a vonalkód elhelyezését
- A GS1 Logisztikai címke (lásd 2.2.4 fejezet),
- Általános elhelyezési elvek (lásd 6.2 fejezet),
- Általános elhelyezési elvek pénztári leolvasáshoz (lásd 6.3 fejezet),
- Elhelyezési irányelvek meghatározott csomagolási fajtákhoz (lásd 6.4 fejezet),
- Jelkép elhelyezés ruházati- és divatcikkeken (lásd 6.5 fejezet),
- Általános formai irányelvek ruházati- és divatcikkek címkéjéhez (lásd 6.6 fejezet),
- Elosztásban alkalmazott általános jelkép elhelyezési irányelvek (lásd 6.7 fejezet).
10. lépés: Ellenőriztessük vonalkódunkat
A jelkép elkészítése során, vagy azt követően javasolt a jelkép minőségének vizsgálata. Csak a jó számsorral, megfelelő minőségben és helyesen elhelyezett jelkép fogja biztosítani a termék gyártója számára a vonalkód problémamentes és biztonságos pénztári (és raktári) leolvashatóságát.
A GS1 Rendszerhasználók segítése érdekében a GS1 Magyarország kedvezményes vonalkód-vizsgálati szolgáltatást biztosít Rendszerhasználóinak. Az évi 10 mérésig térítésmentes vonalkód ellenőrzési szolgáltatás mellett lehetőség van vonalkód-minősítés megrendelésére is. Vegye igénybe szolgáltatásainkat, mert a vonalkód minősége a termék minősége is egyben.
A nyomtatott lineáris jelképek minőségének vizsgálati eljárását az ISO/IEC 15416:2000 szabvány írja le. A jelkép ISO szerinti minősítésén túl a jelképek biztonságosabb olvashatósága érdekében a GS1 részletesebb vizsgálati eljárást dolgozott ki. A jelkép típusának és alkalmazásának függvényében meghatározott előírásokat az Általános GS1 Specifikációk 5.4 fejezete tárgyalja részletesen.