Itthon Európában - Interjú a GS1 Európa titkárával, Kétszeri Dáviddal
Mikor alakult meg a GS1 Európa szervezet?
A korábbi nyugat-európai GS1 tagszervezetekből álló szövetség és a kelet-közép európai régió szervezete egy hosszabb összeolvadási folyamat során egyesült. Talán a hivatalosnak tekinthető időpont 2006. március 15-e, amikor egy Magyarországon tartott közös Elnökségi ülés keretében – melyen a nyugat európai és kelet-közép európai tagszervezetek ügyvezetői egyaránt részt vettek - összeolvadt a két, addig külön-külön tevékenykedő szövetség és mind a 41 (27 európai és 14 az európai piachoz kötődő) tagszervezet aláírta a GS1 Európa Együttműködési Megállapodását (Memorandum of Agreement). A GS1 Magyarország egyébiránt már 2003-2004 táján mindkét szervezet rendezvényein jelen volt és fontos szerepet játszott az egyesülés elősegítésében.
Milyen céljai vannak az egyesült GS1 Európa szervezetnek?
Az együttműködés elsődleges célja, hogy a globális szabványok alkalmazását segítse elő az európai piac szereplőinek körében, illetve a szabványok alkalmazásában előforduló eltéréseket megszüntesse. A másik fő cél a sajátosan európai szintű problémák megoldása.
A szervezet sok tekintetben a régió érdekérvényesítő platformjának is tekinthető, hiszen nagyobb figyelem irányul a 108 tagszervezetet koordináló GS1 Globális Irodában (GS1 Global Office) egy olyan üzenetre, melyet 41 tagország közösen fogalmaz meg. Nagy előny ez a régióban elhelyezkedő kisebb országok számára.
Hogyan valósulnak meg ezek a célok a gyakorlatban?
A GS1 Európa olyan projekteket, tevékenységeket indít és támogat, melyek eredménye lehetőleg minél több európai tagszervezetet érint. Ennek alapja, hogy a tagszervezetek előzetes megállapodás szerint éves bevételük meghatározott százalékát rendelkezésre bocsájtják a közös célkitűzésben szereplő projektek beindításához, lefolytatásához. Az, hogy minél több tagszervezet és ez által minél több ország érintett legyen a problémában, aminek megoldására a projekt irányul, alapfeltétel, amelyet nem túl nehéz teljesíteni, mivel az egységesnek tekintett európai piac országai hasonló problémákkal, hiányosságokkal szembesülnek.
Hogyan képzelhető el ennek a szervezetnek a mindennapi működése? Kik hozzák a döntéseket a szervezet céljaira és projektjeire vonatkozóan?
A GS1 Európa irányító testületét tekintve a következőképpen áll össze:< br>
A szervezet vezetője az Elnök (jelenleg a francia Pierre Georget) és az Elnökhelyettes (Jörg Pretzel, Németország). A GS1 Európa legfőbb döntéshozó szerve a 41 tagszervezet ügyvezetőjét magába foglaló Regional Board (Regionális Tanács). Ezen kívül 9 ügyvezető igazgatóból áll a Regional Executive Committee (Regionális Végrehajtó Bizottság, röviden REC), ők felelnek a GS1 Európa operatív irányításáért. A REC üléseken egyszerű többséggel hozhatók a projektek folyamataira vonatkozó gyors döntések, illetve a REC javasolhat, kezdeményezhet új projekteket. Ellenben a leglényegesebb stratégiai és pénzügyi kérdésekben kizárólag az évente négyszer ülésező Board dönthet és a projektek indításával kapcsolatos végső döntés is a Board kezében van.
A GS1 Európa irányító testületei mellett a titkári szerepet tavaly óta Ön látja el. Milyen feladatokat jelent ez konkrétan?
Ez a munkakör az elnök, elnökhelyettes a Board, a REC és összességében az egész GS1 Európa szervezet munkájának széles körű támogatását és projektjeinek felügyeletét jelenti. Ide tartozik a különböző szintű találkozók megszervezése, kezdve a néhány fős telefonkonferenciáktól a személyes megbeszéléseken át egészen az évente kétszer tartandó, több száz fős Regionális Fórumok és egyéb szakmai konferenciák megszervezéséig. A projektekkel kapcsolatosan az én feladatom a negyedéves jelentések bekérése, pénzügyi ellenőrzése és az ezeket összefoglaló jelentés prezentálása a Board üléseken. Mindemellett a GS1 Európa marketing- és kommunikációs, promóciós feladatai és a weboldal fenntartása és fejlesztése is rám és a munkámat segítő Titkárságra hárulnak, akik valójában mind a GS1 Magyarország szakemberei, és részmunkaidőben nyújtanak segítséget nekem és a GS1 Európának. A szervezetünk széleskörű ismertté tétele is ez utóbbihoz tartozik, ez irányban fontos lépéseket tettünk: a Global Office-szal (a GS1 legfőbb központi koordináló szerve) együtt szervezzük az ECR Europe Fórumokat, amelyek igen nagy érdeklődésre tartanak számot, az idén először jelentünk meg a FEDIYMA Fórumon a GS1 Európa képviseletében, illetve készülünk az RFID Journal Konferenciára Amszterdamban, és az RFID technológia fejlődését bemutató lisszaboni Konferenciára és kiállításra.
Melyek azok a projektek, amelyekben most Magyarország is aktívan részt vesz?
A GS1 Magyarország kezdeményezte például a Hulladékgazdálkodás Projektet (Waste Mangement), mely a mi vezetésünkkel immár második éve tart. Éppen most fejeződött be sikeresen az európai adatbanki harmonizációt célzó projekt, melyben a GS1 Magyarország is részt vett. EPC szempontjából az Európai EPC Projektnek (EEP) és az Európai Adoptációs Programnak (EAP) is aktív tagja Magyarország. E mellett tagjai vagyunk a GS1 Európa ún. BarCode csoportjának, vagyis a vonalkód szakértői csoportnak és az eCom, elektronikus kommunikációs szakértői csoportnak.
Hogyan zajlik egy projekt élete, milyen módon tartják a kapcsolatot a résztvevő tagszervezetek egymással és hogyan haladnak a feladat megoldásával?
A projekt kezdeményezésekor egy rövid tanulmányt kell összeállítani, néhány mondatban be kell mutatni a projekt rövid- és hosszú távú céljait, hogy mit kívánnak elérni a projekttel, valamint meg kell határozni a mérföldköveket, vagyis a projekt folyamatában azokat az időpontokat, amikorra bizonyos előrehaladottságot, jelentős előrelépést el kell érnie a projektnek. Kijelölésre kerül a projektszponzor, aki általában a projekt indítását kezdeményező tagszervezet ügyvezetője, valamint a projekvezető, aki a projekt témakörének szakértője és nem feltétlenül a kezdeményező tagszervezet munkatársa, hanem az adott témakörben legjobbnak elismert szakértő is lehet. Ezután a többi tagszervezet is bejelentheti csatlakozási szándékát. A Board által is engedélyezett projekt azután a projektvezető irányítása alatt fejlődik. Az információcsere több módon zajlik a résztvevők közt, 4-5 alkalommal személyesen találkoznak évente, egyébként pedig e-mailben, telefonkonferenciákon tartják a kapcsolatot, illetve az idei évtől a GS1 Európa honlapján az erre a célra létrehozott ún. projektzone-ban, amely a projektek interaktív tárhelye és elősegíti a gyors információcserét.
A GS1 Magyarország egyik vezető szakértője és várhatóan még egy évig, vagy akár tovább is, a GS1 Európa titkára. Milyen előnyökkel járhat ez a GS1 Magyarországnak és partnereinek?
Sokat tanulok ebből a pozícióból, leginkább átfogó, stratégiai látásmódot.
Nagy előny, hogy napi kapcsolatban vagyok a GS1 Európa irányító testületeivel, így bizonyos információkról első kézből értesülök, a lehető leghamarabb. Ez egy olyan helyzeti előnynek tekintendő Magyarország számára, amit ki kell használni. Ezzel, a GS1 Magyarország honlapján indított oldalunkkal is nem titkolt módon az a szándékunk, hogy partnereinknek naprakész információval szolgáljunk a GS1 Európa tevékenységéről és lehetőleg a projektek eredményeiről is minél gyorsabban tájékoztatást nyújtsunk, elősegítve az újítások, fejlesztések adaptációját a hazai partnereinknél.