A címkén innen és túl

Belegondolt már, mennyire fontosak a megbízható digitális információk a fogyasztás ösztönzésben? A vásárló pontos tájékoztatása könnyen növelheti az eladásokat.

Anna a kétgyermekes édesanya a bébiételek polca előtt áll a helyi kisboltban, és leolvassa a bébiétel címkéjén található vonalkódot az okostelefonjával, hogy bővebb információhoz jusson arról a termékről, melyet éppen megvenni készül. Amikor a mobil alkalmazás nem találja azt a szükséges plusz információt, amit Anna keres, továbblép és egy másik márkát kezd tanulmányozni.

Ez az egyelőre (nálunk) még csak elméletben lejátszódó jelenet már egyáltalán nem áll messze a valóságtól. Napjainkban, amikor a különböző rendszerek és hálózatok szorosan összekapcsolódnak egymással és átjárhatókká válnak, a fogyasztók egyre növekvő számban használják az Internetet, az okostelefonjukat, vagy a táblagépeiket arra, hogy további információt találjanak egy adott termékről a címkén feltüntetetteken túl. Amit találnak – vagy egyelőre a legtöbb esetben – nem találnak, annak következményei egyaránt érintik a gyártót, a kereskedőt, a mobil megoldásfejlesztőt és nem utolsó sorban magát a fogyasztót.

A hibás digitális adatokkal mindenki rosszul jár

Ahogyan a magazinunk korábbi számában bemutatott „2020 A Jövő Értéklánca” jelentésben a Consumer Goods Forum (Fogyasztási Termékek Fóruma) és a Cap Gemini rámutatott, az iparági képviselőknek kiemelt felelősségük van abban, hogy segítsenek a fogyasztóknak a megfelelő információk birtokába jutni a vásárlási döntéseik meghozatalához.

A fogyasztók élete jelentősen megváltozik az új technológiák alkalmazásba vételével, melyeket ma már az otthonukban, a munkájuk során, útközben vagy akár a bevásárláskor is bevethetnek – nem véletlen tehát, ha ezek nyomán változnak fogyasztási és vásárlási szokásaik is. A másik oldalról, a kereskedők és a fogyasztási cikkek gyártói részéről egyértelműen megfogalmazódott az igény, hogy az új technológiákra alapozva egy újfajta kapcsolatot építsenek ki és tartsanak fenn vásárlóikkal. Ám ennek a kapcsolatépítésnek kulcsfontosságú első eleme az volna, hogy megbízható információkkal lássák el a vásárlóikat.

Napjaink digitális adat-piacán azok az információk, amelyekhez a fogyasztók hozzáférhetnek, nagyon gyakran hibásak, nem teljeskörűek, vagy egyáltalán nem is léteznek. A GS1 angliai tagszervezete által nemrégiben folytatott kutatás és tesztelés kimutatta, hogy a termékeken lévő vonalkódok leolvasása nyomán a termékről kapott információk 90%-ban hibásak, és az esetek 75%-ában az adott mobil alkalmazás nem is nyújtott információt a termékekről. Az okostelefonok, táblagépek és egyéb mobil eszközök rohamosan növekvő alkalmazása csak még jobban rávilágít ezekre a hiányosságokra és tovább tetézi a problémát. Az okostelefonok használata világszerte szinte megduplázódott a tavalyi évhez képest, és az előrejelzések szerint az európai és amerikai piacon eléri az 50%-os penetrációt még ez év végéig.

Ezzel egy időben nem meglepő, hogy a vonalkódok szkennelésére épülő mobil alkalmazások száma is hatalmas ütemben növekszik. Egy friss tanulmány szerint az okostelefon-tulajdonosok 30-40%-a állítja magáról, hogy már használta okostelefonját a vonalkódok leolvasására, a különböző erre szolgáló alkalmazások használata pedig 1600%-kal nőtt 2010-ben. Az élelmiszer, az egészség, a szépségápolás és a wellness voltak azok a top termékkategóriák, amelyeknél a leggyakrabban alkalmazzák az okostelefon vonalkód-leolvasó képességét a bővebb információ elérése érdekében a vásárlók.

A nagy dilemma: hinni vagy nem hinni?

A trendeknek ez az összetalálkozása – vagyis a fogyasztói igény, hogy könnyen és gyorsan több információhoz jussanak, és az új technológiák, melyek ezt lehetővé is teszik, a vásárlókat egy nagy dilemma elé állítják: bízzanak, vagy ne bízzanak azokban a digitális információkban, amelyeket ilyen módon kapnak a megvásárolni kívánt termékről? A válasz elég megdöbbentő: a GS1 által végzett felmérés szerint a vásárlók közel 40%-a nyilatkozott úgy, hogy nem veszi meg az adott terméket, ha nem egyértelmű számára a kapott digitális információ hitelessége.

A GS1 hisz abban, hogy számos lehetőség létezik arra, hogy megerősítsük a fogyasztói bizalmat a digitális információk iránt. A GS1 célja a B2C szektor számára biztosított digitális adatok témakörben, hogy „Megbízható Adatforrás”-ként meghatározó szerepet töltsön be, illetve útmutatást és segítséget nyújtson az olyan megoldások fejlesztésénél, melyek az ipar és a fogyasztók számára szükséges adatokhoz történő hozzáférést teszik lehetővé. A GS1 nemzetközi közösségének legfőbb célkitűzése, hogy segítse a gyártók és márkatulajdonosok által birtokolt és nyilvántartott hiteles termékadatok kommunikációját a kereskedők, megoldásfejlesztők és a hatóságok felé.

Ez a kezdeményezés az ellátási lánc összes kulcsszereplője számára előnyt jelent:

• Segít a márkavédelemben egyrészt a márkával kapcsolatos pozitív tapasztalatok növelésével, másrészt az online vásárlás teljessé és biztonságossá tételével.
• Növeli a vásárlás-élmény minőségét, és segíti a fogyasztókat, hogy a megfelelő információk birtokában hozzanak vásárlási döntéseket.
• Növeli a fogyasztók bizalmát, hogy azok a termékadatok, amelyeket az új technológiákon keresztül érhetnek el, garantáltan hitelesek és pontosak, függetlenül attól, hogy hol és hogyan történik a vásárlás: boltban, online, vagy akár okostelefonnal.
• Eladásösztönző – egyszerűen a jobb termékinformáció jobb eladást is jelent.

A GS1 és a Cap Gemini fentiekben idézett legújabb közös tanulmánya részletesen bemutatja a fogyasztóknak szánt digitális információk jelenlegi állapotát, felvázol egy megoldási javaslatot arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a digitális adatok színvonalát és az irántuk tanúsított bizalmat növelni és ebből milyen előnyök származhatnak az ellátási lánc kulcsszereplői számára.

Az angol nyelvű tanulmány letölthető a GS1 Tudástárból!

Beyond the label: providing digital information consumers can trust