Kétszeri Dávid
vezérigazgató
A GS1 Magyarország, csatlakozva a globális ECR Community-hez, Magyarországon ECR Platform néven együttműködési felületet kínál, a versenyjogi előírások maradéktalan betartása mellett. A platformhoz történő csatlakozás önkéntes, és a csatlakozóktól anyagi hozzájárulást nem igényel.
A platform célkitűzése a lenti fókuszterületekhez kapcsolódó együttműködés elősegítése, ahol a résztvevők a közös érdekeik mentén tevékenykednek a hatékonyabb üzletmenet eléréséért. A Platform segít abban, hogy a szektor képviselöi munkacsoportokban áttekintsék, közösen értelmezzék és gyakorlati megoldásokat dolgozzanak ki, amellyel eredményesen reagálhatnak a változó működési környezet és a jogszabályi előírások kihívásaira. Az ECR Platform feladatának érzi, hogy szakmai szervezetként képviselje a résztvevők visszajelzéseit és harmonizált megoldásait a jogalkotói szándékok gyakorlati megvalósításához. Továbbá elősegíti, hogy a résztvevők mielőbb megfelelhessenek a fogyasztók egyre változó igényeinek és egységes kommunikációt folytathassanak vásárlóik felé a fizikai boltokban és a webshopokban egyaránt.
Ehhez elengedhetetlen a hazai piacon meghatározó kereskedelmi láncok, beszállítók és gyártók vezetőinek aktív elköteleződése, hiszen legjobban ők tudják reprezentálni a hazai kereskedelmi folyamatokban jelentkező kihívásokat és a kapcsolódó fejlesztési szándékokat és lehetőségeket.
A platform koordinációját a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. mint a globális GS1 szabványszervezet semleges, kizárólagos hazai képviselője azért vállalja fel, hogy tovább folytassa és megerősítse hazánkban az elmúlt 40 évben szabványaival és teljes szakmai elköteleződéssel folytatott aktivitását az ágazat fejlődéséért.
Fókuszterületek
Fenntarthatóság
A fókuszterület célja, hogy megismertesse a fenntarthatósági projekteket és nemzeti kezdeményezéseket, illetve jó gyakorlatokat dolgozzon ki a vállalatok példái alapján. A vállalkozások számára fontos, hogy aktív szerepet vállaljanak az olyan társadalmi célú kezdeményezésekben, mint amilyen a környezetvédelem és a fenntarthatóság. A nagyvállalatok részéről ma már elengedhetetlen, hogy fenntarthatósági stratégiával rendelkezzenek és a környezettudatos működést részesítsék előnyben. Emellett egyre több anyagáramra jelennek meg olyan jogszabályi előírások, amelyekhez az alkalmazkodás és azok betartása közös keretek mentén hatékonyabban megvalósítható.
Az Európai Unió az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modell helyett a körforgásos gazdaság megvalósítására törekszik. A Bizottság 2020 márciusában bemutatta az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét, amely a termékek teljes életciklusára kiterjedő intézkedéseket tartalmaz, amelyek elősegítik a körforgásos gazdasági folyamatokat, előmozdítják a fenntartható fogyasztást és garantálják a kevesebb hulladékot. A cselekvési terv az elektronika és infokommunikációs eszközökre, akkumulátorokra és járművekre, csomagolásra és műanyagokra, textíliákra, építőanyagokra és épületekre, valamint az élelmiszerekre összepontosít, így jelentős kihatással lesz a gyártókra és a kereskedőkre egyaránt, és a következő évek meghatározó témaköre lesz.
2023. július 1-jétől jelentősen átalakultak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok, kormányrendelettel módosították a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályait. Az EU hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeit a gyártók, termelők és importőrök fizessék meg. A hulladékgazdálkodási feladatokat koncesszió keretében a MOL leányvállalata, a MOHU fogja végezni. A rendelet értelmében a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség: csomagolóanyagok, egyszer használatos műanyag termékek egy része, elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek és alkatrészeik, gumiabroncs, reklámhordozó és irodai papír, használt sütőolaj, textil termékek és fából készült bútorok. A beszedett díj forrást képez a majdani hulladék kezelésére. Ösztönzi a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére.
Az Európai Bizottság 2022. március 30-án fogadta el a Környezettudatos tervezésre és Fenntartható termékekre irányuló rendelettervezetet. A rendelettervezet tartalmazza az újonnan bevezetendő „digitális termékútlevél” (DPP) koncepciót, mely a termékek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatban tartalmaz információkat. A digitális termékútlevél kiterjed minden olyan fizikai árura, beleértve az alkatrészeket és a köztes termékeket is, amelyet az EU piacán forgalomba hoznak vagy üzembe helyeznek. A meghatározás magában foglalja az Európában gyártott vagy az EU-ba exportált termékeket is. Ilyen értelemben a szabályozás hatással van a globális kereskedelemre. Az új rendelet értelmében, a termékútlevélhez hozzáférést biztosítanak (elektronikusan, adathordozón) az értéklánc szereplői számára, beleértve a fogyasztókat, a gazdasági szereplőket és az illetékes nemzeti hatóságokat is. A termékútlevélben szereplő összes információnak nyílt, nemzetközileg elismert szabványon kell alapulnia, interoperábilis módon kell kidolgozni őket, és géppel olvashatónak, strukturáltnak és kereshetőnek kell lenniük. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a rendelettervezet többször hivatkozik globális és nyílt szabványokra a termékek, gyártó létesítmények, operátorok stb. azonosítása és nyomon követése kapcsán. Ennek okán a GS1 szabványrendszer fontos szerepet játszhat az ipar és a szabályozók igényeinek kielégítésében.
Az együttműködés célja: a lehetőségek felmérése a közös alkalmazások kidolgozására, és a jó gyakorlatok bevezetésének támogatása.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról, mely 2022. február 1-től lépett hatályba, és célja az élelmiszerpazarlás megelőzése, csökkentése. Bár a joganyag csak a 100 milliárd Ft-ot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedőkre vonatkozik, a cél a társadalmi elvárások mellett a költségcsökkentések érdekében is kisebb vállalkozásoknak is releváns.
Az együttműködés célja: jó gyakorlatok kidolgozása a gyártók bevonásával.
2024. január 1-től országos szinten bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS). A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet értelmében a műanyag, fém és üveg italcsomagolások kötelező betétdíja és visszaváltása 2024. január 1-től indul. A gyártó kötelezően visszaváltási díjas termék esetén a meghatározott grafika mellett GTIN szám és vonalkód jelölés elhelyezését is biztosítja a terméken. A GTIN segítségével azonosítható a termék, és adatbázisban ráláncolva a göngyöleg típusa, amely az elszámolás alapjaként szolgál. A jelölés – a termék értékesítésén túl – biztosítja a lehetőséget gépi átvételkor a visszaváltási díjas termék automatikus megkülönböztetésére az egyéb termékektől, továbbá felhívja a figyelmet a visszaváltás lehetőségére.
Az együttműködés célja: minél gördülékenyebb bevezetés megvalósítása.
2023. december 8-tól új elemekkel bővülnek a borászati termékekre vonatkozó jelölési szabályok is. Az Európai Unió szabályozásának következtében a borászati termékek jelölési szabályainak mindenben igazodniuk kell az általános élelmiszerjelölési szabályokhoz. Az EU 2021/2117 számú rendelete szerint a fogyasztók magasabb szintű tájékoztatása érdekében a 1308/2013/EU rendelet alapján kötelezően feltüntetendő adatoknak tartalmazniuk kell a tápértékjelölést és az összetevők felsorolását. A rendelet arra is kitér, hogy a gyártóknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a tápértékjelölés tartalmát a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén csak az energiaértékre korlátozzák, és a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását elektronikus úton tegyék elérhetővé, feltéve, hogy elkerülik a felhasználói adatok gyűjtését vagy nyomon követését, és marketing értékű információkat nem szolgáltatnak. Egyes allergének jelölése eddig is kötelező volt, az új szabályozás alapján az élelmiszerek jelöléséről szóló jogszabályban rögzített, valamennyi allergén jelölése kötelező, amennyiben azok a borkészítés során felhasználásra kerültek.
Az együttműködés célja: minél gördülékenyebb bevezetés megvalósítása.
Mind az együttműködő üzleti partnerek mind pedig a vásárlók egyre erőteljesebben fogalmazzák meg elvárásukat egy olyan felelősségteljes logisztikai működés iránt, amely igyekszik a CO2 kibocsátást különböző intézkedésekkel fokozatosan csökkenteni.
A Lean & Green Europe szervezethez - melyet 2008-ban hoztak létre Hollandiában - már több mint 13 európai ország csatlakozott, köztük Magyarország is. A Lean & Green Program a logisztikai folyamatok CO2 csökkentését segíti, egyben hatékonyabb működésre ösztönöz. Korszerű módszereket alkalmaz a karbon-lábnyom hatékony mérésére és elemzésére; és olyan javaslatokat, ismeretet ad az emisszió csökkentésére, melyek eredményességét valós esettanulmányok támasztják alá; valamint rangos díjjal jutalmazza partnereit a megtett intézkedéseikért és példamutatásukért.
Az együttműködés célja: a program által kínált fejlesztési lehetőségek megismerése, a jó gyakorlatok megosztása, és az elkötelezett vállalatok szakmai támogatása saját vállalásaik elérésében.
Digitális értéklánc
A fókuszterület célja, hogy támogassa a gyártókat és kereskedőket az ellátási lánc projektjeikben való együttműködésben. Ezek a projektek olyan területeket fednek le, mint a digitális ellátási lánc, a nemzetközi logisztika és a globalizáció hatásai, a növekvő szállítási, munkaerő- és nyersanyagköltségek, az értékesítés ösztönzési megoldások, a vásárlói adatigények hatékony kiszolgálása, illetve a hatósági értékesítési adatszolgáltatások kérdésköre.
A termék-törzsadatokat minden üzleti és logisztikai folyamat alapján képezik, így azok rendelkezésre állása kulcsfontosságú, illetve folyamatos frissítése jelentős erőforrásokat igényel. A kereskedők és az online piacterek jelenleg nem tudják ellenőrizni az általuk értékesített termékek hitelességét, törzsadataik teljeskörűségét és rendelkezésre állását egyetlen megbízható termékinformációs forrás segítségével. A GS1 ennek feloldására több szabványmegoldást is létrehozott, így a GDSN-t, illetve a Globális Regisztrációs Platformot, amely segít minden vállalkozásnak abban, hogy a hozzájuk érkező termékek alapadatait átvegyék, illetve azokat ellenőrizni tudják. A gyártók és márkatulajdonosok regisztrálják az EAN vonalkód azonosítóját, a GTIN-t (Globális kereskedelmi áruazonosító számot) és a hozzá tartozó, termékinformációkat a központi adatbázisban. GDSN esetében bővebb, a Globális Regisztrációs Platformon egy szűkebb adatmennyiség, csak az alapvető információk kerülnek megadásra. Utóbbival gyakorlatilag minden termékükhöz létrehozhatják annak „személyi igazolványát”. A kiskereskedők és az online kereskedők használhatják ezeket az információkészletetek a termék ellenőrzésére és gyorsan, egyszerűen férhetnek hozzá a márkatulajdonostól, vagyis a leghitelesebb adatforrástól származó, magas minőségű és konzisztens termékadatokhoz. A GDSN-hez előfizetéses rendszerben, míg a Globális Regisztrációs Platformhoz a GS1 minden partnere hozzáférhet. Mindez automatizálható, csökkentve a manuális munkafolyamatokat.
Az együttműködés célja: a megbízható törzsadatok-megoldások hazai implementációs lehetőségeinek elemzése és bevezetésének támogatása.
A hazai üzleti gyakorlatban a GS1 EDI szabványok közül már szélesebb körben elterjedt a megrendelés és számla üzenet alkalmazása. Nemzetközi tapasztalatok alapján a szállítási és adminisztrációs folyamatok digitalizációja jelentős megtakarítási potenciált rejt, így például a feladási értesítés üzenet (Despatch Advice) bevezetése, amely lehetővé teszi az áru szállítója számára, hogy információt szolgáltasson a küldemény tartalmáról az átvevőnek, valamint az átvételi értesítés üzenet (Receiving Advice), amely lehetővé teszi a küldemény átvevőjének, hogy tájékoztassa a szállítót a ténylegesen átvett áruról, összehasonlítva a feladási értesítés szerint elküldött árutételekkel.
Az együttműködés célja: a szabványos EDI üzenetek elterjedésének támogatása, a közös szándékok mentén megvalósuló jó gyakorlatok kidolgozása.
Az ellátási láncban szállítmányok elindulnak a gyárakból vagy raktárakból és több közbeeső ki- és átrakási ponton keresztül érkeznek meg a kiskereskedelembe. Minden esetben fogadni, ellenőrizni, naplózni, konszolidálni és tárolni kell a szállítási egységeket. Az ilyen összetett raktárkezelési funkciókhoz egységes megoldásokra van szükség a kereskedelmi partner között a folyamatok gördülékeny megvalósulása érdekében, amelyek hatékonyabb megvalósítását a GS1 szabványok használata és az együttműködés segíti.
Az együttműködés célja: szabványokon alapuló harmonizált megoldások kidolgozása, és azok egységes bevezetése.
A kereskedelmi vállalatok a gyártóktól sok esetben egyedi, saját igényeik szerint kialakított és eltérő adattartalmakkal rendelkező gyűjtő- és logisztikai címkéket kérnek, amelyek a gyártóknak egyedi megvalósítást és összetett logisztikai feladatokat idéznek elő. Mindez plusz költségként jelentkezik a szereplők részére. A GS1 szabványmegoldásokkal ezek a folyamatok leegyszerűsíthetőek, egységesíthetőek, olcsóbbá tehetők.
Az együttműködés célja: a lehetőségek felmérése, és a közös alkalmazások kidolgozása, jó gyakorlatok bevezetésének támogatása.
A lineáris vonalkódok (EAN-8 és EAN-13) helyett a felhasználói igények növekedésével nemzetközileg elindult a pénztári rendszereknél is a 2D kódokra történő átállás, mivel ezen vonalkódok helyigénye kisebb, és sokkal több adat tárolására alkalmas. Az eddig termékazonosító GTIN (EAN) számon túl immár a gyártási adatok (pl.: lejárati dátum, tételszám, származási hely stb.) is bekerülhetnek a 2D kódba, illetve megvalósítható a termékek hitelességének ellenőrizhetőségét biztosító URL linkek egy vonalkódba történő integrálása is (GS1 Digital Link). Ezzel a megoldással nyomonkövetési információk kerülhetnek a kódba, és számos, az értékesítést támogató információ is elérhetővé válik, pl. leírás promóciókról, nyereményjátékokról, hasznos felhasználási javaslatok, videó.
Az együttműködés célja: a 2D kódok bevezetésében rejlő lehetőségek közös áttekintése, a hazai szándékok és lehetőségek felmérése, és a nemzetközi esettanulmányok és sikeres bevezetések alapján jó gyakorlatok kidolgozása a gyártók bevonásával.
A kuponokat széles körben használják a kereskedelemben és különféle módokon bocsáthatók ki, az egyszerű utalványoktól az összetett ajánlatokig. Jelenleg Magyarországon nincs a kereskedők részéről elfogadott egységes kupon- illetve partner-azonosítási rendszer, amelyet a gyártók vagy más kibocsátók egységesen, minden kereskedő irányába alkalmazhatnának. A kuponazonosításra egységes megoldást nyújt a GCN (Global Coupon Number), a globális kuponazonosító szám, mely papír alapú vagy digitális kuponokat is azonosít, és webáruházakban is használhatók. Az egységes kezelés előnye, hogy egyszerre sok vállalat részt vehet a kupon ajánlatok kezelésében, pl. gyártó, kereskedő, szolgáltató. Lehetővé teszi az információk elektronikus megosztását, biztosítva ezzel, hogy minden fél időben és pontos információkkal rendelkezzen a kupon ajánlati feltételekről, a kuponok közzétételéről, beváltásáról és a vállalatok közötti pénzügyi elszámolásról. Továbbá segíti a kuponkezelési eljárások automatizálását és hozzájárul értékesítésének növekedéséhez. Ezen túlmenően pedig a kuponkibocsátók és a kereskedők csökkenthetik a kuponok válogatásával, a gyártók kifizetésének adminisztrálásával és a beváltási jelentések elkészítésével járó költségeket is.
Az együttműködés célja: a lehetőségek felmérése a közös alkalmazások kidolgozására, és a jó gyakorlatok bevezetésének támogatása.
Az értékesítés adminisztrációjának egyszerűsítésének, az eltitkolt forgalmak csökkentésének, és az üzleti folyamatok digitalizációjának elősegítése érdekében új szintre léphet a nyugtaadási kötelezettség teljesítése. A NAV által tervezett változtatások révén a jelenlegi online pénztárgépeket az elektronikus nyugtát adó készülékek válthatják fel. Habár a vevő kifejezett kérésére a készülékhez csatlakoztatható nyomtatóval papír alapú nyugta is előállítható lenne, a fő cél, hogy az e-pénztárgép valós idejű forgalmi, de nem vevői személyes adatokat adjon a NAV felé, és papírmentes bizonylat készülhessen. A fejlesztésektől függően az e-bizonylat alkalmas lehetne a vevő saját vásárlói szokásainak rendszerezésére, statisztikák készítésére, de szolgálhatna garanciajegyként is, sőt, az e-pénztárgép felhasználható volna a NAV-val való ügyintézésre is (pl. egy-egy szüneteltetés bejelentésére). Az első engedélyezett e-pénztárgépek akár már 2024. közepétől üzembe kerülhetnek.
Az együttműködés célja: a hatósági elképzelések megismerése, és azok szakmai áttekintése és képviselete, bevezethető jó megoldások közös kidolgozása.
